Interzoo 2016
Sokáig gondolkodtam, hogy milyen változatban írjam meg ezt a cikket. Az egyik variáció, hogy alapvetően az egzakt adatokra támaszkodva egy tájékoztatót írok a kiállítókról, míg a másik lehetőség szerint a személyes benyomásaimat vetem papírra. A probléma a következő: míg a száraz tények és számok nem adják vissza a rendezvény hangulatát, addig az intuíciókból merítő változat nehezebben szemlélteti az esemény dimenzióit. Végül arra jutottam, hogy – kis engedékenységet kérve a Kedves Olvasótól – megpróbálok létrehozni egy hibrid változatot, ahol megfelelő arányban vannak egymással a számok és a személyes tapasztalások.

Karddal és kard nélkül (A Xiphophorus nemzetség) 3. rész
A következőkben röviden bemutatom valamennyi, jelenleg is érvényes faját a déli kardfarkú halaknak. Közöttük is az élen áll a mexikói kardfarkú hal, mely napjaink legismertebb halfaja közé tartozik és emellett tenyészváltozatok gazdag tárházául szolgál. Miután pár éve egy űrrepülőgépre kísérleti halként felszállhatott, már nem is tartozik szigorúan véve kizárólag a Földhöz. Ez minden bizonnyal még magát Jules Vernét is újabb regények megírására inspirálná…

Orángutánok földje: Borneó
Az indonéz szigetvilágban elterülő Borneó Földünk harmadik legnagyobb szigete, nagysága 743 330 km˛. Területén három ország, Indonézia (Kelet-, Dél-, Nyugat-, valamint Középső-Kalimantán), Malajzia (Sabah és Sarawak), valamint Brunei osztozik. A sziget lakossága 2000-ben körülbelül 16 millió volt. A sziget legmagasabb pontja a Mount Kinabalu 4095 m, Sabah tartományában található, a Kinabalu Parkban, ami az egyik legfontosabb nemzeti park, rendkívül változatos és endemikus növény- és állatvilággal.

Egy régi kedves ismerős
Van egy halfaj, ami egyszerűen soha nem hiányozhat az akváriumomból (az okát majd később elmesélem). Nem ritka faj és még csak nem is különleges színezetű. Éppen ellenkezőleg: a szóban forgó halacska a zebradánió (Danio rerio), ami a legközönségesebb akváriumi halak egyike és minden díszhalbolt kínálatában megtalálható.

Kalandos halgyűjtés Csádban
Afrika féltve őrizte titkait hosszú évezredeken át. Bár manapság a kontinens minden négyzetméterét gyakorlatilag feltérképezték, Afrika egyes részei mégis mind a mai napig megőrizték titokzatosságukat. Ezen helyek közé tartozik Csád, amelyik az egyik legkevésbé ismert afrikai ország, annak ellenére, hogy eseménydús és érdekes történelemmel rendelkezik. 1926. április 22-én, a Csádból éppen hazafelé tartó Nobel-díjas André Gide találkozott egy expedícióval Ngaoundere közelében. A csapatot kísérő két európai, Lamy, egy különleges ügynök és Théodore Monod természettudós és egyben a franciaországi Természettudományi Múzeum professzora, Csádban és Kamerun északi részén szándékoztak ichthiológiai kutatásokat végezni.

Akiket csigaevőknek hívunk – a csíkfélék 2. rész
Cikksorozatomban arra vállalkoztam, hogy minél átfogóbb képet mutassak a méltán közkedvelt díszcsíkokról, a vízicsigák rettegett ellenségeiről. A díszcsíkok legújabb genusa, a kettő fajt számláló Ambastaia kerül sorra. Hangsúlyosabb szerephez a törpe díszcsík (Ambastaia sidthimunki) jut, de pár szóban említést teszek a – Magyarországon csak rendkívül ritkán elérhető – aranyöves díszcsíkról (Ambastaia nigrolineata) is. A külön fajokat ismertető cikkeimben nem térek ki minden egyes tartáshoz szükséges részlet ismertetésére, mivel az Akvárium Magazin előző (104.) számában megjelent sorozatindító cikk ennek érdekében született, és amely tartalmazza az általános érvényű információkat.

Maldív kalandozás
Nem tudom, Ti hogy vagytok vele, de ha mi útra kelünk, az indulás előtti utolsó napokban, órákban, percekben még mindig történik valami! Most kedves kiskutyánk keveredett az autó alá, és az utolsó estét az állatorvosnál töltöttük, így a csomagolás is a legutolsó pillanatokra maradt…
Ráadásul (tél lévén) hideg volt, amely a csontig hatolt és a közelgő hóesés illatát hozta a jéghideg szél. Ilyen körülmények között igazán furcsa dolog a bőröndbe fürdőruhát és strandkendőt pakolni, hiszen olyan hihetetlen hogy másnap szükség lesz rá. A naptejet beszerezni sem egyszerű január tájékán (hacsak nem maradt az előző nyárról).

Humán nemi hormonok hatása az Endler-guppi populációinak ivararányára
Minden komoly kutatás alapja egy valamirevaló hipotézis felállítása. Esetemben ez a következő volt:
A vadvizekbe kerülő humán nemi hormonok befolyásolhatják a vízi állatok, így például a halak populációinak nemi összetételét, illetőleg in vitro akváriumi kísérletek során különböző hormonkoncentráció mellett különböző ivararányú ivadékmennyiség születhet.

A PH mérése

A legtöbb akvarista hallott már a víz kémhatásának fontosságáról, de sokan nem igazán ismerik az akváriumban zajló háttérfolyamatokat és a pH-t befolyásoló tényezőket. Ezek ismerete nélkül a kémhatás megváltoztatására irányuló tevékenységek hiábavalóak, vagy akár – a halak számára – veszélyesek is lehetnek. Cikkemmel szeretnék rávilágítani a pH helyes megválasztásának jelentőségére és egyúttal eloszlatni néhány kapcsolódó tévhitet.