- Hozzászólások: 53
- Köszönetek: 6
Mitől tűntek el a vaklazac szemei?
- Kasi_Mátyás
- Nem elérhető
- COM_KUNENA_SAMPLEDATA_RANK3
-
Ne kövesd a kitaposott utat, hisz' ott már jártak!
Kérlek Bejelentkezés, csatlakozz a következő beszélgetéshez: vagy Fiók létrehozása.
- mark24
- Nem elérhető
- COM_KUNENA_SAMPLEDATA_RANK_ADMIN
-
- Hozzászólások: 228
- Köszönetek: 107
Mellesleg ehhez kéne egy pontos meghatározás, amin a kutatók elindulhatnak, mert kicsit sem mindegy, hogy egy vagy több, akár párhuzamosan fejlődő fajról van szó. Az A. jordaninak biztosan nincs felszíni variánsa, tehát ő már vak fajnak fejlődött. Tehát elvben van egy konkrét vak fajunk.
Viszont a fasciatusnak, mexicanusnak van felszíni formája. Kérdés van-e vak is, vagy csak téves a meghatározásuk. Ha nekik is van vak variánsa, akkor az a kérdés, miért fejlődtek át vakká is? Vagy a felszíniek lettek vakokból?
Vannak bizony még érdekes kérdések...
Kérlek Bejelentkezés, csatlakozz a következő beszélgetéshez: vagy Fiók létrehozása.
- mmccannon
-
- Nem elérhető
- COM_KUNENA_SAMPLEDATA_RANK6
-
- Hozzászólások: 895
- Köszönetek: 374
Ennek tükrében nagyon kíváncsi lennék, hogy vajon a barlangokban élő egyedek miben "erősebbek" folyóvízi társaikhoz képest? Valamit kapott cserébe a szemekért, Természet Anyánk már csak ilyen. No, de mi lehet az?
Mary
Kérlek Bejelentkezés, csatlakozz a következő beszélgetéshez: vagy Fiók létrehozása.
- szotyika
-
COM_KUNENA_TOPIC_AUTHOR
- Nem elérhető
- COM_KUNENA_SAMPLEDATA_RANK6
-
- Hozzászólások: 793
- Köszönetek: 486
A szem nélküli barlangi vaklazac (Astyanax mexicanus) származását és törzsfejlődését kutatta egy nemzetközi - mexikói, amerikai és portugál biológusokból álló - tudóscsoport, amely eredményeit a BMC Evolutionary Biology című folyóiratban tette közzé.
Az Astyanax mexicanus alkalmazkodott a folytonos sötétséghez, nem csupán szemét, látását veszítette el, hanem festékanyagait is, aminek következtében albínóvá vált, és megváltoztak alvási szokásai is - olvasható a tanulmányt ismertető PhysOrg tudományos hírportálon.
A tudósok mostanáig azt feltételezték, hogy az Astyanax-halaknak két különböző fajuk élt a mexikói Sierra de El Abra természetvédelmi terület folyóiban. Az egyik a barlangokban telepedett meg, viszont kihalt a felszíni vizekben. A későbbiekben egy másik populációja telepedett meg a folyókban, amely szintén lejutott a barlangokba. Mexikói, amerikai és portugál kutatók az Astyanax mexicanus három földrajzi helyszínen élő 11 populációjától vett DNS-mintákat vizsgáltak. Ezzel párhuzamosan genetikai mintákat vettek a barlangi vaklazac felszíni vizekben élő "unokatestvéreinek" 10 populációjától is, hogy megértsék a fizikai különbségek evolúciós eredetét. Míg a felszíni populációk genetikailag igen hasonlatosak voltak, a barlangi halak esetében egész más kép rajzolódott ki. Az Astyanax mexicanus halaknál sokkal alacsonyabb volt a genetikai változékonyság, ami nagy valószínűséggel a korlátozott élőhely és élelemforrások eredménye. Nem meglepő módon, a genetikai változékonyság az Astyanax mexicanus azon populációinál volt a legszélesebb, ahol a legnagyobb volt a felszínről történő halbeáramlás. "A barlangi vaklazacnál a két 'őscsoporttól' legkevesebb öt evolúciós leszármazási vonalat azonosítottunk" - magyarázta Richard Borowsky professzor, a New York-i Egyetem barlangi biológiai csoportjának tudósa. A kutatásokat irányító Martina Bradic szerint konvergens evolúció esetéről van szó. Ez egy olyan folyamat, amely során egymáshoz nem kapcsolódó fejlődési vonalakon hasonló biológiai jellegzetességek alakulnak ki. "Hatalmas kiválasztódási nyomás érvényesülhetett a barlangi környezetben a szemek ellen. Ez megmagyarázhatja, hogy az Astyanax mexicanus különböző populációi egymástól teljesen függetlenül miért veszítették el a szemüket" - emelte ki Bradic. forrás.: hvg.hu
Tommy
Kérlek Bejelentkezés, csatlakozz a következő beszélgetéshez: vagy Fiók létrehozása.