Halál az Amazonasra?
2012. május 14. 11:40
A világ három legnagyobb természetvédelmi és érdekképviseleti szervezete összefogott, hogy egy korábban soha nem látott méretű, 22 millió embert maga mellé állító kezdeményezést hívjon életre az Amazonas őserdejének megmentéséért. A WWF, a Greenpeace és az Avaaz petícióban szólítja fel Dilma Rousseff brazil elnököt az ország kormánya által elfogadott erdőtörvény vétójára.
A három szervezet egybehangzó véleménye, hogy az erdőtörvényben tervezett változtatások drámai hatással lehetnek az amazonasi őserdőre nézve. Az Avaaz által indított petíciót eddig 1,7 millió ember írta alá, azonban ez a szám percről percre növekszik. A cél, hogy 22 millió csatlakozóval megmutassák, az Amazonas védelme globális kérdés.
Rousseff elnök asszony eddig nem nyilatkozott arról, milyen lépést tervez a törvénymódosítással kapcsolatban. A természetvédelmi szakemberek szerint kizárólag egy teljes vétó jelentene védelmet a brazíliai erdőknek, ami a globális éghajlat szempontjából is kulcsfontosságú. Az elnök április 25-én kapta meg a törvényjavaslatot, és május 25-ig van lehetősége teljes, vagy részleges vétóra vagy a legrosszabb esetben arra, hogy jóváhagyja a törvény módosítását.
„Az elmúlt évtized során Brazília elképesztő eredményeket ért el az erdőirtások mértékének csökkentésében. Tisztában vagyunk vele, hogy Rousseff elnök asszonyra nagy politikai nyomás nehezedik azok részéről, akik a rövid távú hasznot szem előtt tartva felégetnék az egész őserdőt, de arra kérjük, álljon ki határozottan az erdő védelme mellett, amely létfontosságú Brazília és a világ jövője számára is.” – mondta Jim Leape, a WWF International igazgatója.
A Brazíliai Alkalmazott Gazdaságtudományi Kutató Intézet becslése szerint, ha a törvényjavaslatot elfogadják, az 76,5 millió hektár erdőveszteséget jelentene, ami további 28 milliárd tonna szén-dioxid légkörbe jutását eredményezné.
„A brazil lakosság több mint 80 %-a ellenzi a törvény elfogadását, és világszerte emberek milliói támogatják őket a petíció aláírásával. Rousseff elnök asszonynak döntenie kell, aláírja az Amazonas halálos ítéletét, vagy megmenti a Föld tüdejét, és ezzel szinte nemzeti hőssé válik.” – mondta Ricken Patel, az Avaaz igazgatója.
A három szervezet azt is kifogásolja, hogy az új törvényben nem szerepel még az illegális fakitermelés büntetése sem.
Ha támogatni szeretné a három szervezet kezdeményezését, írja alá a petíciót itt:
http://www.avaaz.org/en/veto_dilma_global/?slideshow
Forrás: WWF
Én csatlakoztam ehhez a peticióhoz mert ugyebár nem kéne enyhiteni a törvényeket a fakitermelés , és a haszon miatt, és azért aki ezt a törvényjavaslatot kitalálta megkérdezném hogy ugyanmár mennyit ér meg neki a föld tüdejének kiirtása és hogy mennyivel tömték meg a zsebeit .
Sajnos ha ez igy folytatodik tovább azon kivül amik nálunk akvaristáknál vannak mind vadonbefogott mint akváriumban szaporitott halak , teljesen eltünnek a szabad természetböl.
Ezt az egész erdőirtást nem mi hanem az unokáink és talán ha nekik lesznek gyerekei azok fogják meginni a levét , mi emberek saját magunk teszük tönkre földünket és miért is? Miért van több jogunk itt élni mint azoknak az élőlényeknek amiket napi szinten pusztitunk és sodrunk a kihalás szélére. Ezen sok embernek elkéne gondolkoznia és nem csak jókedvűen eldobálni mindenféle vegyi és egyébb hulladékot. A 88 -as AME lapszámba található egy igen hasznos cikk ami engem lelkes akvaristát is még jobban inspirál a környezet tudatosságra.
Az elkövetkező húsz évben a folyókon 151 erőmű építését tervezik, amelyek mindegyike több mint két megawatt áramot fog termelni. Ezek a beruházások mind az Amazonas-medence folyóhálózatát, mind az esőerdőket veszélyeztetik - állapították meg a washingtoni Center for Environmental Law kutatói a Die Welt című német lap internetes kiadásának ismertetése szerint.
Egyelőre mindössze 48 ilyen léptékű duzzasztógát létezik az Amazonas andokbeli vízgyűjtőjében. Az újonnan tervezett erőművek a hat legnagyobb mellékág közül ötöt érintenek, elsősorban Peruban és Ecuadorban, valamint Bolíviában és Kolumbiában. A legnagyobb terhelés a perui Maranón folyón várható 81 tervezett erőművel, amelyek közül hat több mint ezer megawatt áramot hivatott előállítani.
A világ legbővízűbb folyamának fő mellékágai közül csak a kolumbiai Putumayo folyót nem érintik a tervek. A kutatók értékelése szerint az energetikai beruházások 47 százaléka fokozott hatást fog gyakorolni a környezetre. Negyven erőművet közvetlenül őslakosok települései mellé terveztek. A halak a folyón felfelé tartó vonulása várhatóan zavart szenved, ahogy az üledék víz által szállítása is. Az erdők területét nemcsak az elárasztás csappantja majd meg, hanem a közlekedési utak és villamos vezetékek építését bevezető irtások is.
(Fotó: NASA/GSFC/JPL, MISR Team)
Ecuador, Peru és Bolívia 2020-ig összesen 7000 megawatt kapacitással rendelkező erőmű építését tervezi. Az Amazonas-medence esése Brazíliában csekélyebb, ezért ott nem annyira kifizetődő duzzasztógátakat létrehozni. Ezt ellensúlyozandó Brazília azzal támogatja építésüket a szomszédos országokban, hogy majd energiát vásárol tőlük. Brazília maga is tervez gátakat az Amazonasra, mint amilyen például a Belo Monte: a mai napig vitatott erőmű a világ harmadik legnagyobbja lesz, ha megépül. Több tízezer embert kellene még addig áttelepíteni.
A kutatók szerint - akik észrevételeiket a PLoS One című internetes folyóiratban fejtették ki részletesen - sürgős feladatnak mutatkozik, hogy a duzzasztógátakat globálisan, nemzetközi szinten tervezzék meg a folyóhálózatra gyakorolt hatást is figyelembe véve. Úgy vélik, hogy a gátak "környezetbarát" renoméját is felül kellene vizsgálni. Szerintük az a nemzetközi finanszírozási rendszer, amelynek keretén belül az ipari országok klímavédelmi céljaik egy részét a szegényebb államokban végrehajtott klímabarát projektek által teljesítik, a jó szándék ellenére, veszélybe sodorhatja az esőerdőket és a trópusi folyókat.
Az utóbbi időben egyre több ismerősömtől hallom, hogy mostanság elég nehéz és körülményes minőségi élő eleséghez: tubifex-hez, vízibolhához jutni a díszállat kereskedésekben. És ezt én is tapasztalom sajnos.
A giliszták szaporitásához nem kell más mint a következők:
a,- 50-60 literes tejesláda, vagy valami hasonló müanyag tároló eszköz.
b,- 10 kg kerti műtrágya és vegyszermentes kertiföld ( 1:1 arányban öszekeverve ) zöld frissen vágott fűvel.
c,- giliszta oltás,
Gilisztát én úgy szereztem be hogy kimentem sötétedéskor, jól belocsoltam a fűvet ,majd vártam kb 3 órát hogy legyen elég idejűk kimászni a talajbol
. Na ekkor fogtam egy zseblámpát és irány gilisztát vadászni ( jókat röhögött a párom mikor probáltam kihuzogatni a grinyokat a földböl néha egészben néha meg kettészakadt girnyok jöttek,( ami értelemszerűen a tenyésztéshez már nem ideális.) Csak épp girnyokat tegyünk a komposztba mert az elpusztult állatok hamar bedöglesztik az egész müveletet.
d,- etetéshez én maradék zöldségféléket ( saláta, zeller , fejeskáposzta, gyümölcsdarabok ) használok ami eddig kifejezetten jó hatással van mind a girnyokra mind pedig a halaimra is. Néha nem árt egy két gerezd fokhagymával megspékelni a zöldségféléket amiket a giliszta falucskába bedobunk, mert hát ha a halacska nem is eszi meg a fokhagymát még darabolva sem, a girnyo igen és igy jobban adagolható a halaknak is.( Nálam ez bevált és soha semmi problémám nem volt eddig a girnyokkal) Aktivan kb 1,5-2 honap alatt szaporodnak el úgy hogy kényelmesen etetni lehessen belölük.
Etetés elött jól át kell mosni őket , én egy liters beföttes üvegbe engedek kb 3 deci vizet és az átmosott girnyokat ebbe rakom majd neki esek egy botmixerrel ( amiröl se édesanyám, sem pedig a párom nem tud ) ,
majd ha készen vagyok, és megfelelő méretűre kaszabolta a botmixer a girnyokat, egy ugynevezett levesszűrővel ( na erröl sem tudnak ) leszűröm a girnyo darabkákat és már mehet is a coryaimnak, vitorlásoknak, lazacoknak és az anciknak, szóval minden halacska imádja .
Ritka aranyszine miatt negyvenezer dollárért kelt el egy hal egy bagladesi halpiacon.
A Lutjanus johnii fajba tartozó 37 kilogrammos sügért a Bengáli-öbölben fogta egy halász április 4-én. Ez a halfaj nagy ritkaságnak számít a bangladesi halpiacokon, évente általában 4 példányt fognak belőle.
A hal a chittagongi halpiacon került kalapács alá, és egy ismeretlen kínai üzletember vitte haza 40 ezer dollárért, vagyis körülbelül 9 millió forintért.
A világ legdrágább halát 2011 januárjában értékesítették egy tokiói halpiacon: egy 342 kilogrammos kékúszójú tonhalat 420 ezer dollárért (95 millió forintért) adtak el, és a halból szusi készült.
Forrás AFP.
A Google térképszolgáltatásán elérhetővé vált az Amazonas medencéjének nagyfelbontású térképe helyi idő szerint (2012.03.28) szerdán este.
A képeket a brazíliai Rio Negro, az Amazonas egyik mellékfolyója mentén készítették tavaly, háromkerekű jármüvekre szerelt kamerákkal. Az elkészült anyag a google Maps szolgáltatásán keresztül érhető el, a felhasználók virtuális kirándulásokat tehetnek a vízi útvonalakon és a falvakban is.
'' Tegyen egy virtuális csónaktúrát a Rio Negro főfolyása mentén, haladjon el kis törzsi települések mellett , ahol az esőerdőt elárasztja a víz. Másszon hegyet az Amazonas őserdei ösvényein és nézze meg , hogyan szüretelik a paradiót. Még állatot is láthatnak , ha jól megnézik'' - írta Karin Tuxen-Bettman, a Google projektvezetője blogbejegyzésében.
A térkép magában foglalja Tumbriát, a Rio Negro vízgyűjtőjének legnagyobb települését és más, apróbb falvakat a vidéken.
Forrás: Im.hu
|
Bejelentkezés
