Megjelent: 2012. augusztus 17

Először is köszönöm mindenkinek (legfőképp Pasaréti Gyulának hogy vele tarthattam erre a csodás hétvégére és azoknak a csodálatos embereknek, akikkel Sopronban találkoztam. Mondhatni eszméletlen jó buli volt, jókat beszélgettünk halakról és sok minden másról.

Na, végül is ez úgy kezdődött, hogy Pasa felajánlotta, hogy tartsak vele Sopronba egy hétvégére. Na, most aki erre nemet mond az nem is igazi Akvarista.  Szóval nem kell mondanom azonnal elfogadtam ezt a megtisztelő ajánlatot, és már vártam, hogy eljöjjön az a bizonyos nap.

Eljött a 10-e hajnal 3 óra ugrás ki az ágyból, mert ha lekésem a vonatot, akkor nem is tudom, mit csinálok. Ahhoz képest, hogy korán keltem nem is voltam olyan fáradt.

4:10 felszálltam a kis piros vonatra, végre. És elindultam Budapest felé hát nem 120-al, hanem úgy kb. 30-40 km /h-val, mert hát ugye a MÁV az nem szeret költeni az olyan vonalakra ahol kevés vonat jár.

Na, mindegy épp hogy elértem 1 óra kattogás után Békéscsabán a vonatot, aminek őszintén örültem.

Sajnos olyan sok időt adnak az át szálásra, hogy ha az ember nem szedi a lábait, akkor csak nézheti, ahogy előtte elsuhan a vonat. J

8:15 Megérkeztem a Keletibe, Pasa már ott várt a parkolóban, aminek nagyon örültem, és köszönet érte. Ugrás be a kocsiba és irány a Harcsa utca, de előtte benéztünk még ide-oda. Hát volt látnivaló J. De mielőtt elindultunk volna még párszor bekukkantottam a halházba.

Bepakoltunk a kocsiba mindent, amit vinni kellet az útra, és olyan dél körül már úton is voltunk, megálltunk még itt-ott, mint például  Szabó Sándor-nál akinek olyan csodás Plattijai Vitorláshalai, dániói vannak. És nem utolsó sorban had említsem meg a finom menta teát is, amivel megkínált bennünket.  Kb. egy olyan félórácskát voltunk nála és addig én ott is jól kinézelődtem magam. Sajnálom, hogy nála nem készítettem képeket. L Na, a lényeg a lényeg elindultunk és jókat beszélgetünk közben Pasával erről, arról, de legfőképp a halakról, Akvarisztikáról és egyéb kedves történeteket is mesélt, amit nagyon jó volt végig hallgatni.

Délután 5 óra felé beérkeztünk Sopronba, gyorsba megkerestük Ugrósáskát benéztünk a halházikóba

Inkább guppy fellegvár (eszméletlen szép guppyk lakhelye). Meg ugyebár amúgy is vásárolni akartam tőle. Na, ezt gyorsba elintéztük és irány a szállás (Rita vendégház). Kipakoltunk, elrendeztük magunkat egy széken és rögtön jött, aminek jönnie kell, a sör, a pálinka. Mondanom sem kell a hangulat szép lassan a tetőfokára ért, és akkor jött a vacsora, amiből muszáj volt repetázni, mert eszméletlen jó volt. jókat lehetett beszélgetni, de legfőképp az új haleledelről (Black Worms) kérdeztek megállás nélkül, ami nagyon jól esett, mert ilyen nem nagyon történt még velem hogy engem faggasson valaki, hogy hogyan mivel szaporítjuk ezt az érdekes kis férgecskét.  Elkezdtem mondani, hogy végül is én hogyan csinálom és mindenki, természetesen, akit érdekelt az figyelt. Ez olyan érzéssel tudja elönteni az embert, hogy azt nem lehet szavakban kifejezni.

Lassan éjfélt ütött az óra a nagy beszélgetések elcsitultak és mindenki lassan elment lefeküdni, köztük én is.

Reggel, mint mindig nagyon korán felkeltem, de azt ne kérdezze senki, hogy minek kelek fel 4-5 órakor, mert fogalmam sincs. gondoltam azért még kéne egy kicsit szunyókálni, mert semmi mozgolódás nem volt. Na végülís olyan 8 ig aludtam sikeresen.  Kikászálódtam az ágyikóból és kimentem Pasáékhoz az asztalkához. Kiszolgálás 5 csillagos volt rögtön jött a kávé, reggeli.

Majd mivel erőteljesen cigizgetek elszívtam párat így reggeli után.

Mondanom sem kell, hogy a napi program az elég intenzívre sikerült, amivel nem is volt semmi problémámJ.  A szállásadónk  intézett egy kis vonatot, azt az aszfalt szaggatót, amivel inkább csak elgurultunk egy szuper kis helyre ahol már igen csak vártak minket .

Ahogy Ridzó is mondaná Soproni dzsungel :), jó sok pálinkával. Na, az öreg, aki már várt bennünket rögtön pálinkával dicsérte a megjöttünket. Gyorsba megettük az ebédet (igazi tyúkhúsleves, Szarvas pörivel vagy őz pörkölt volt már, nem emlékszem). A lényeg hogy nagyon finom volt. Na és ekkor jött, aminek jönnie kellett, az öreg bevezetett minket a pálinka verembe (azért írtam veremnek, mert onnan már elég nehéz kijönni két lábbal). Szóval a lényegre kb. addig emlékszem, hogy onnan valahogy kikászálódtunk, és nekem onnantól kezdve filmszakadás volt. Azt is tegyük hozzá, hogy abszolút nem szoktam alkoholt inni így nem kellett sok a filmszakadáshoz. Meg hát amúgy sem vagyok vastagabb egy gyufaszálnál.

Arra már emlékszek, hogy összeugráltak az öreg kutyái, meg arra hogy felszálltunk a buszra, hogy visszamenjünk a szállásunkra, ez olyan este 8óra felé lehetett.

Sebaj, gondoltam magamban egy ilyen napnak is kellett lennie, mindenesetre jó éreztem magam .

És megpróbáltam szunyókálni a forgó szoba ellenére.

Eljött a Vasárnap reggel és csodák csodája nem volt semmi bajom, se fejfájás se semmi.

Lassan elköszöntünk a szállásadóinktól és elindultunk Budapest felé egy kis Sáska kitérővel, mert nekem kellett amúgy is halacska meg, ha már ott vagyunk, akkor Pasa is hozott magának szép fehér guppikat, meg még nem tudom kinek kellett, na, a lényeg hogy őt kisvödör halacskával távoztunk el Sáska kis birodalmából . Mondom, még egyszer szuper halai vannak.

Elindultunk Budapest felé, közben útba ejtettük Peters-t  aki jött velünk Pasáékhoz a harcsa utcába, örültem, hogy vele is személyesen megismerkedhettem, igaz nem voltam olyan bőbeszédű. De sebaj, majd legközelebb .

Megérkeztünk olyan dél egy óra magasságában a Harcsautcába, Pasa gyorsba elrendezte a halakat, majd következett az ebéd, ami igen finom leves és mákos guba volt.  Ez az ebéd ismét megkoronázta a napomat szuper volt és köszönet érte a háziasszonynak.

Ebéd megvolt most akkor jöhet a halazás, beszélgetés, nézelődés. Az egész délutánt ezzel töltöttük el, szuper volt. közben összepakolászta Pasa nekem a halakat, meg amit hozom kellett.

Ez a Vasárnap is gyorsan elment és következett a hétfő reggel, bár úgy volt, hogy délután indulok hazafelé, de mivel az ismerősöm, akihez még mennem kellet volna nem volt jelen az országban így reggel hazaindultam a 9:10 es vonattal. Pasa gyors bepakolt mindent, amit hoztam a kocsiba és irány a Keleti-pályaudvar.  Nem részletezném ismételten, hogy 5 percem volt arra, hogy megvegyem a jegyet és kirohanjak az 1-es vágányhoz. Azt tegyem hozzá, hogy 15 perc el a vonat indulása előtt érkeztünk a pályaudvarra, szóval időm az volt , de csak addig, amíg meg nem láttam a jegyvásárlás előtt álló tömeget, na akkor kezdtem el imádkozni hogy legalább annyi időm maradjon hogy elérjem a vonatot. Hál isten elértem és imáim megalgatásra kerültek, pedig nem vagyok hívő.

Láttatok már pálcika embert rohanni hona alatt egy méteres szivaccsal és a másikkezében egy nagy kartondoboz halacskával. Ha nem akkor legközelebb szólók, hogy mikor jövök legközelebb haza Pasától és megnézhetitek. J. Biztos jót röhögtek rajtam az emberek, de sebaj, nekem megérte rohanni.

Szép lassan haza kattogtam, és mikor hazaértem elkezdtem mesélni a hétvége történéseit a páromnak és szüleimnek. Természetesen nem mindent, de azért nagyjából, ami úgy láthatólag érdekelte is őket.

Hát ez volna a hétvégi kis kirándulás történetem Pasaréti Gyulával, ami igen jó sikerült, és ezért hálás vagyok neki mindenért.

UI: remélem lesz folytatása.. :)