Elsõ akváriumom (kezdõknek)

Itt egy kis nano 3.3 literes 5 napos guppikkal. Véletlenül ilyen, ez a növény csak itt él meg, áramló vízben elpusztul, a fát kisfiam gyűjtötte.

Sziasztok!

Először is azzal kezdeném, hogy régi álmom volt egy szép akvárium, de általában az erre vonatkozó törekvéseim a tervezés stádiumánál elakadtak részben a lustaság részben a pénzhiány miatt. Most viszont elhatároztam magam és úgy döntöttem, hogy igenis telepítek egyet!

Amikor elkezdtem ezzel foglalkozni rá kellett ébrednem, hogy bizony ez nem egyszerű feladat, egy jól működő és szép akvárium rengeteg munkába türelembe és nem utolsó sorban pénzbe fog kerülni. Mivel én szeretem a dolgokat aprólékosan megtervezni, elkezdtem kutakodni az interneten...

Itt megjegyzem, hogy az alap performansz az lenne, hogy egy 200 literes akváriumban fogok sügéreket tartani. Olvasmányaim alapján nélkülözhetetlen ehhez megfelelő szűrés, levegőztetés, hőmérséklet és fény is.

Összeírnám, hogy milyen termékekre esett a választásom, tőletek pedig azt szeretném megtudni, hogy érdemes-e így belefogni...

Na szóval; Az akvárium maga egy 192 literes téglalap alakú "sztender" akváriumra esett! Link:http://www.aquadepo.hu/product_info.php/200-literes-akvarium-100x40x50-cm-p-297

Nos szerintem teljesen rendben van ez a kivitel, ára is jutányos, beszéltem pár üvegessel volt aki fele ekkora űrtartalomra tett dupla ekkora ajánlatot, használt akváriumon nem is gondolkoztam, nem hiszek ebben szerintem nincsen reklamációra lehetőségem!

A szűrésről rengeteget olvastam, majd úgy döntöttem, hogy a háttér mögötti házilag készített szűrő rendszert fogok alkalmazni! Ezt az ötletemet egy blogról "loptam", nagyon tetszik ez a megoldás és túlnyomó részt jó visszajelzéseket olvastam erről a rendszerről. Itt az említett blog:http://missa-aquaristic.blogspot.hu/2010/10/hatter-mogotti-szures-hazilag.html

Ezt én úgy tervezem, hogy az egészet plexiből fogom elkészíteni, mégpedig úgy, hogy az aksi hátuljáról leválasztok 5-8 cm-t, majd ebben szűrő cellákat alakítok ki a keringetést pedig ezzel a szivattyúval szeretném megoldani:http://www.aquadepo.hu/product_info.php/aquatic-nature-evo-pump-500-p-6774

Szűrőanyagnak pedig lávakövet, perlonvattát, szivacsot és krumpliszsákot fogok használni, majd miután elkészült a háttér -ezt is magamra bízom majd- a leválasztó plexilapra tervezem ragasztani.

Terveim szerint a megfelelő hőmérsékletről egy galapagosban kapható automata fűtőberendezés fog gondoskodni: www.galapagos.hu/reszletes.php?csz=646

Ezt majd a szűrőrendszer befelé vezető részéhez kívánom tenni, így ez is láthatatlan marad és remélhetőleg a víz is megfelelő hőmérsékletű lesz.

A levegőztetőt is a galapagosból fogom beszerezni, linkelni sajnos nem tudok róla semmit, mert ez a termék nem szerepel a webáruházban.

Nos, a fény... Ez egy hatalmas dilemma! Kettő dologban gondolkozom; 1. Hagyományos neon teknológiát használok, keresek egy villanyszerelőt és személyre szabottan készíti majd el nekem.

A fényerő, lumen nem okoz problémát a gyakorlati szerelésben nem vagyok jártas és nem akarok én sem egy bozóttűz előidéző kontár lenni sem pedig egy áram ütötte ambulanciai kórlap...

A másik elképzelésem a ledes megoldás. Nekem ez jobban tetszik mivel kevesebb a fogyasztás és könnyebb a beüzemelés. Valami ilyesmit képzelek el: logout.hu/cikk/akvarium_szuletik/nyomtatobarat/teljes.html

A megfelelő fényről ez a led szalag fog gondoskodni:http://www.ledline.hu/led-szalag/3528-60led-meter-led-szalag-hideg-feher-vizallo

Ha megfelelő lenne ez a szalag, kiszámolnám mennyi kell belőle pontosan, minden estre nagyon tetszik, szeretném kipróbálni!

Pár információ még hirtelen eszembe jutott: Az aksi aljára én folyami homokot szeretnék, némi kőzettel és pár növénnyel. A halak, mint mondtam sügérek lennének, bár ezeket még komolyabban át kell majd gondolnom.

Nagy vonalakban ez lenne a tervem. Szerintetek érdemes ezekkel az eszközökkel nekiállni?

Előre is köszönöm a válaszokat!

Leromlást karmok közé raktam, mivel a tenyésztői standardokhoz viszonyítva igaz kizárólag. Valódi értelemben nem, sőt nekem kifejezetten tetszik a vad. Íme néhány igazi vad fenotípus:



...azt hiszem, hogy a beszélgetésünk már túllép ezen a topicon, ezért javaslom, hogy a továbbiakban az eszmecserét a Guppi topicban folytassuk.

Éppen ez tetszik. Nyilván a túlélés miatt visszatér a faj a kevésbé látványos megjelenéshez... Leromlásnak nevezed. Esztétikai szempontból bizonyosan, de szívósság tekintetében nem! ( Illetve sajnos ez sem biztos, csak annyiban, amennyiben az élőhely körülményei hasonlóak egy akváriuméhoz, ez tán a legnagyobb bökkenő, pl. hőfok, oldott anyagokhoz való hozzászokás az eltelt idő alatt.)Viszont ha szerencsésen jön ki, lehet egy jó alap, hogy a gyengébb, túltenyésztettebb színes guppyk vérfrissítésen essenek át.

Magyarországon - a nemzetközi szakirodalom szerint is - több meleg forrás által táplált természetes vízben élnek betelepített guppi populációk. Jelenleg nem tudom mi a helyzet, de korábban éltek az Eger patakban, Egerszalókon, Budapesten néhány meleg vizű tóban, stb. Ezek a populációk akvaristák akváriumaiból lettek betelepítve és találtak maguknak életfeltételeket. A faj sajátossága az, hogy az ember célirányos szelekciója hiányában fenotípusa kevésbé látványos irányt vesz. Egyrészt genetikai sajátosság, másrészt válasz a környezeti kihívásokra. Az emberi mércével látványosnak és szépnek tekintett hímek túlnyomórészt recesszív tulajdonságok, melyeket az akvaristák szívós szelekciós munkával igyekeznek érvényre juttatni és erősíteni. Ezért tud egy törzs néhány generáció alatt a felismerhetetlenségig "leromlani" és lassan visszatérni az alapokhoz.
Egyébként elég bonyolult dolog a guppizás, ha igazi sikereket szeretnél elérni.

Kezdőknek az egyik legjobb tanuló hal, ugyanakkor a profiknak a természet legnagyobb ajándéka ez a kis halacska.

Köszönöm a törődéseteket és a kedvességeteket, akkor nyilván nem jön be a sziget. De vannak más melegvizű tavak...

Azt is értem, hogy valóban, egy ilyen törzs megszerzése után a legnagyobb feladat az lenne, hogy ne romoljon le 8jelentősen9 az állomány.

De az viszont csodálatos és izgalmas lehet, hogy egy ilyen törzset befogjunk.

Teljesen tisztában vagyok azzal, hogy öt kutyából mi lesz pár év múlva... De nagyobb léptékekkel gondolkodva egy új alfaj kialakulhat, erre jó példa a dingó, vagy a gyilkos orka.

Használtam szavakat: Istenek lehetünk: dehogy! Csupán kissé felgyorsíthatjuk az időt az emberi léptékekhez képest. És nem azt gondoltam, hogy akkor megnézem a neten az öröklődésről leírt érthető bulvárt, előkapok két mocsári guppit, aztán nosza...
Pusztán elkapott a lelkesedés, hogy ha többünket érdekel, akár kísérletezhetünk guppival, pozitív előjellel.

Mátéfi, köszönöm, és osztom, hogy a guppy nehezebb, és csodásabb feladat lehet, mert nem az ikrázás feltételrendszere a feladat, hanem éppen egy kreatívabb tevékenység.
És az is látszik, hogy nagyon nincs meg a széles alap ahhoz, hogy itt egy komoly új guppyfaj létrejöjjön, de azért törekszünk rá.

A bicskanyitogatás természetesen intellektuális értelemben értendő, Mary írta, és én nem értettem el... nagyon örülnék, ha írna a guppykkal kapcsolatos tapasztalatairól...

Ha már a témánál tartunk, nem találom az irodalmát, de tudom (National geographic, TV), létezik egy sziget, ahol az 1700-1800 as években kikötött egy vitorlás, és pár macska kimászott. Ez a sziget azóta nem jó költőhely a tengeri madarak számára, mert jó pár tojás, és madár odavész. Ugyanis a macskák képesek voltak ott tovább szaporodni. Milyen érdekes lenne végigkövetni, hogy először mekkora korcsulások és mindenféle épp hogy túlélések során alakulhatott ki ez a macskapopuláció...
És meg kéne tudni, milyenek most. A körülmények mekkora változásokat hoztak... Szerintem nagyon érdekes.

De nézzetek utána a homo (erectus) floriensisnek, az is csoda, szűk keresztmetszet, érdekes túlélés.

Ismerek biológust, akit megkérek, nézzen utána, vajon lehet-e Mo-n, vagy a közelében régebben regnáló guppypopuláció....

M.Balázs!Kb. 40 éve kijárok a tóhoz évente legalább kétszer,háromszor,és minimum egy fél órát a halakat figyelem.Igaza van Pasának,valóban kipusztul,majd "ujjáalakul" a halállomány.
Emiatt nem alakulnak ki több évtizedes elevenszülő törzsek.

Balázs, szerintem nyugodtan hihetsz a Pasának. A guppi könnyű halnak tűnhet egészen addig, amíg szeretnél komolyabban foglalkozni velük. Ha már elkezdted a munkát, és a tényleges szelekciókat, akkor rádöbbensz, hogy a sokkal nehezebb dolgod van velük mint a változatosságra kevésbé hajlamos halakkal. Örökléstani ismeretek nélkül nagyon nehéz dolgod lesz amennyiben valódi saját törzset szeretnél.

Ha a célod csupán a guppi mint halfaj tartása és tenyésztése, akkor elég ugyanazt tenni mint, más halfajok esetén, biztosítod az életfeltételeket és a megfelelő táplálékot. Élni és előbb, vagy utóbb még szaporodni is fognak. Nyilván ebben az esetben nem feltétlenül olyan halaid lesznek, mint amilyen guppikra esetleg vágysz.

Ha ennél többet szeretnél, akkor - ahogyan a Pasa is említette - temérdek technika, sok genetikai ismeret, jó megfigyelő készség, szerencse és még sok minden kell a sikerhez. Ha ez nem akadály, akkor a Margitszigeti guppikból 8-10 éves szívós munkával akár show minőségű törzset is csinálhatsz, mely időt jelentősen lerövidítheted, ha már az elején olyan halakkal kezdesz, melyek mögött már ott van ez a munka. Ezen halak ára viszont tükrözni fogja a fent említett munka és erőfeszítés összességét és az lényegesen el fog térni a bolti guppik áraitól. Ha sikerül beszerezned egy ilyen törzs egyedeit, akkor látni fogod, hogy csupán a törsz leromlásának megelőzése is mekkora feladatot jelent.

Az elméletedet egy talán könnyebben érthető fajjal, a házi-kutyával szeretném szemléltetni: feltételezzük azt, hogy egy telephelyre bekerül egy tacskó, egy bernáthegyi, egy német juhász, egy collie, egy boxer, egy foxi, egy vizsla, egy agár, egy puli, stb. Ők szabadon és minden korlátozás nélkül párosodhatnak és szaporodhatnak, mivel a feltételek ezt lehetővé teszik. Szerinted az F2-F3 után milyen kutyusok lennének az utódok? Ezen utódokból mikorra szelektálnál egy olyan vonalat, melyek geno- és fenotípus egyezésben elérnék legalább a 80%-ot?

Csak az érthetőség miatt hoztam fel példának a kutyákat.

Ugyanakkor tetszik az ambíciód, hogy foglalkoznál guppikkal. Vágj bele, mert nagyon sok élményt nyújt és az egyszerű halazáson kívül komoly tanulásra is késztet. Kevés olyan halfaj van, mely arra ösztökéli az akvaristát, hogy komolyabb biológiai ismeretekre is éhezzen. A guppi ilyen hal.
Annak pedig kifejezetten örülnék, ha egyszer egy geno- és fenotípusában jól meghatározható és elkülöníthető Metzger törzset láthatnék.

95: Az biztos, hogy nem színesek, viszont ellenállóak, nincs túltenyésztés...
Szerintem éppen a vitalitásuk az, meg a szívósságuk, ami alapot adhat arra, hogy egy fáradtabb, torzabb meglévő állományt felfrissítsenek.
Ha az általam megadott idők többé-kevésbé állnak, akkor éppen elég idő telt el ahhoz, hogy olyan sajátosságok ne alakuljanak ki, amelyek a keresztezést már gátolják, de ezeknél a guppiknál nem nagyon lesznek jelentősen eltérő variációk. Az idő elegendő ahhoz, hogy egy egységes "törzsről" beszélhessünk, amely nagyjából stabil tulajdonságokat hordoz a variációk szempontjából. Gondolj bele: ha 50 évet számolunk, az nagy idő. Ha 50 éved lenne, hogy egy ellenálló, nem színes, de a körülményekhez jól alkalmazkodó alaptípust kialakíts, és lenne 100 aksid ehhez, akkor majdnem itt tartanál...

Ennek tényleg csak akkor lenne értelme ha ismernénk azoknak a halaknak az őseit. Mivel akkor meg tudnánk határozni hogy milyen tulajdonságokat hordozhatnak magukban. De így nem sok értelme van keresztezni őket mivel nem tudom előre hogy milyen tulajdonság jelenik meg az utódokon, így nem is tudom befolyásolni adott keresztezéssel azok fenotípusát. De valószínűleg a dolog ennél még bonyolultabb főleg mivel a Mendeli törvények nem mindig teljesülnek.

Mary! Éppen ez az, nyitogassunk bicskákat, mert éppen azért is ez a fórum, hogy lelkesedjünk! Honnan tudnám, hogy Te mit csinálsz a guppikkal, ha nem bosszantalak fel annyira, hogy írsz erről...
Szabályosan rosszul vagyok a cenzúra miatt...

Írj a tapasztalataidról!!! Kíváncsi vagyok! A guppi olyan cikinek hangzik, elevenszülő... De nagy lehetőség is...

Nem olyan rég egy óriási hűtőházban találtak egereket, amelyek már generációk óta élhettek ott... Na, hát persze, hogy nagy és finom szőrük volt, és kezdtek az átlagnál nagyobbak lenni.... pár generáció, és látod az evolúciós hatást...

Ez a fórum nem éppen arra jó, hogy a néha vad elképzeléseket megvalósdítsuk... Éppen guppi... ha ebben részt vesz más is, akkor hány akváriumunk van már a kísérletezésre??

Mit mondjak még? Érdekes dolgok ezek. A neander völgyi ősember 360 ezer évet töltött külön a cro-magnonitól, mégis valószínű, hogy 1 és 2 százalék között van bennünk belőle.

De ne menjünk messze. Olvasom, hogy egy-egy kipusztulóban lévő fogasponty féle már csak egy-egy tóban található meg. Ugyanígy csoda, ha egy guppi nemzetség nálunk egy elkülönült populációban fennmarad.

Hát nem csodálatos, nem izgalmas??

Tudod mit, Pasa! Megpróbálok szerezni e guppikból, és beszámolok, mire megyek velük.Ne haragudj a lelkesedésemért.Próbáld meg tolerálni.

Kedves Pasa!
Jó, hát ezzel ez a Margit-szigeti guppi beszerzés szépen le is zárult.

A szedett vedett dologgal azért vitatkoznék. Ott a dingó kutya, amelyik ausztrália szedett-vedett kutyáiból alakult ki, önálló faj lett, és nagyon is helye van.
Ha az itt élévő fauna úgy alakult ki, hogy valamikor mindenféle guppit bedobtak ide, de a körülmények az évek során egy kvázi alfajjá kovácsolták őket, akkor mindegy már, hogy milyen ősökből alakultak, lényeg a mostani eredmény.
Ennél a guppinál számoljunk kb fél évet egy generációváltásra. Ezek a halak szerintem az utóbbi években nem újultak, mert senki sem fog ide hozni guppit, inkább lehúzza a wc-n. Teknőst, aranyhalat hoznak viszont.
Mondjuk, a guppi állomány kb 50 éves, azóta kívülről nem éri jelentősebb idegen genetikai hatás. Az 100 generációt jelent, ami igen jelentős evolúciós változást jelenthet.
Emberre számolva a 100 generáció az 20 évvel számolva 2000 év. Ez amúgy még nem nagyon jelentős, de már tapasztalhatóak egyéni sajátosságok.
Ismereteim alapján a kardszárnyú delfin (gyilkos orka) van e szempontból érdekes helyzetben mint csúcsragadozó, az észak-amerikai földrész nyugati oldalán élő populációja 3, eltérő táplálékot fogyasztó és élőhelyű közössége 10 000 éve nem érintkeziok egymással. Ha a parti, alapvetően fókát és emlősöket fogyasztó populációt hallal etetik, egy része el is pusztul. Anatómiai eltérések is vannak már: állkapocs és hátuszony.
Szaporodását vehetjük az emberéhez hasonló léptékűnek... Tehát ezek a guppik éppen azon az úton is járhatnak, hogy lassan külön alfaj lesznek.

metzgerbalazs beküldte: Amúgy a guppi hobby szempontjából nagyon érdekes hal, mert pár akvárium esetén egy-két év alatt egy amatőr is képes a neki megfelelő színváltozatot és formát megpróbálnia... kis Mengel, kios öröklődés, és odafigyelés...
Még szelektálni is lehet szempontok szerint... Az evolúció Istenei lehetünk...

Szóval, kedves, lelkes barátaim, nem bugázunk guppit a Margit szigetről???

Bocs Balázs, de sikerült kinyitnod egy bicskát a zsebemben...

Mégis hogyan képzeled, hogy az evolúció istenei lehetünk?!? Több, mint 2 éve dolgozom, hogy egy törzset nevelek, de hiába Mendel (ne keverd az akvarisztikába Mengelét), és nagy odafigyelés nem az lett az eredmény, amit szerettem volna.
Csak megsúgom, hogy Mendel nem is kicsi, mert 4 törvényét kell szem előtt tartani:
1. uniformitás törvénye
2. hasadás törvény
3. öröklődés törvénye
4. röstellem, de most ha agyonütnek sem jut eszembe

Pontosan ez tanított meg az alázatra, hogy az akvarisztikában aki Isten szerepét akarja magára ölteni, az nem játszik, hanem pokoli nagy felelősséget vállal, mert az élet szent. Lett légyen szó akár egy Guppyról is.


U. i.: Kedves Moderátor, elnézést a kapitális OFF-ért.

Pasa!
Tudom hogy nem egyszerű, de azért lehet itt sikerélmény. Nyilvánvaló, hogy ha van legalább két akváriumunk, meg két barátunk, akiknek van egy-egy akváriuma, akkor a guppikkal már lehet kezdeni valamit. Nem mondom, hogy rögtön kijön egy új változat, de sok minden megvalósulhat. És a cél éppen az, hogy itt, amatőr szinten tanuljunk és kísérletezzünk, örüljünk.

Amit viszont komolyan gondoltam, és kérném is a segítséged:azért a Margit-szigeti vad guppik érdekesek lehetnek...

Nem értem, mi ebben a határsértő...

Na, mennyire érdekes, éppen ez járt az eszemben.... Volt régen egy kiadvány, egy könyv, ami a magyarországi melegvizes tavakban élő elevenszülő trópusi halállományról írt. Ezek között szerepelt a Margit szigeti halastó is, ahol ha jól tudom guppik és vitorlás fogaspontyok kerültek... Meg most sok ékszerteknőst és aranyhalat látok.
Jártam ott nemrég, és voltak guppik... meg talán ezb a fogasponty is... sok guppit láttam. Most hogy a fenébe menjek oda a szigetre, és sutyiban halásszak?? Vagy jobb, ha egy ezressel a kezünkbe bemegyünk a gépészetre, hogy 5 db halat, ha lehet...
De mi lenne, ha összefognánk, és ilyen életerős guppikat szereznénk legálisan, vagy akárhohgy!!!
Rengeteg a teknős, ami félelmetes ragadozó... Pár éve egy nagyon agresszív sügért sikerült egy 200 literesbe telepítenem, szevskázták a többi halat, nevetve ette az egyébként agresszív Steindhal uszonyát. Alig bírtam kifogni őket. Aztán egy ékszerteknősösbe tettem, hogy majd együtt élnek... 5 perc múlva egy sem volt meg, szó szerint lemészárolták őket a tekik. Aztán ott télen 15 fok felett nincs a víz.. Amelyik guppi ezt kibírja, azzal már érdemes kezdeni valamit...
Amúgy a guppi hobby szempontjából nagyon érdekes hal, mert pár akvárium esetén egy-két év alatt egy amatőr is képes a neki megfelelő színváltozatot és formát megpróbálnia... kis Mengel, kios öröklődés, és odafigyelés...
Még szelektálni is lehet szempontok szerint... Az evolúció Istenei lehetünk...

Szóval, kedves, lelkes barátaim, nem bugázunk guppit a Margit szigetről???

Végül is igen..mára a halak úgy tűnik mintha kissé gyengébbek lennének.Ez köszönhető a távoli importoknak,és ugyanúgy a beltenyésztésnek is sok esetben.
A félszeműnek egy fikarcnyi esélyt se adj a szaporodásra,és figyeld az utódokat is majdan:ha ott is előbukkan a dolog,akkor javaslok azonnali vérfrissítést,és szigorú szelekciót.A többit ha érdekel a Corydorasok rovatban tárgyaljuk.
T.:Gábor